Az előző blogcikkben már megtárgyaltuk a borítótervezésnél alkalmazható technikai lehetőségeket. Most egy sokkal nehezebben megfogható témával folytatjuk a cikket, nevezetesen a kreatív grafikai megvalósítással.
%402x.svg){kind=icon}
A borító alapjaiban határozza meg az olvasó első benyomását a könyvről. Bármennyire jó a könyv, ha a borítója vacak, nehéz lesz rávenni bárkit is, hogy érdeklődést mutasson. Egy eladást ösztönző borító kulcs a könyved sikeréhez. A következőekben végig vesszük lépésről lépésre mitől lesz jó a borítód. Az utolsó pontban pedig adunk egy bónusz tippet is.
Mielőtt még bármit is tennél, gondold végig, hogy ki a célközönség. Nagyon fontos a korosztály, érdeklődési kör, fogékonyság az újra vagy épp a hagyománytisztelet. Nagyon nem mindegy, hogy dörzsölt vállakozóknak, techmániás pasiknak vagy álmodozó romantikusoknak szól a könyved. Ezt vedd figyelembe már a nulladik lépésnél a koncepció megalkotása előtt.
A lenti példákon jól megfigyelhető, hogy a tervező tudta kinek készül a borító:
Ha megvan kinek készült, jöhet a következő lépés. A téma alapjaiban határozza meg tervezés irányvonalát. A grafikának következetesnek kell lennie. Előnyös ha már a borító mesél arról, miről is fog szólni a könyv. Nem kell persze túltolni, nem divat már a 90-es évek „rakjunk mindent a borítóra ami eszünkbe jut a könyvről” stílus. Szóval csak módjával, okosan, itt is igaz, hogy a kevesebb néha több. Helyezzük képbe az olvasót, keltsük fel az érdeklődését, de ne akarjunk mindent elmondani.
Íme egy rossz példa:
És egy jó:
A téma érzékeltetése megadja miről lesz szó, a hangulat pedig megadja, hogy milyen formában nyúlt a szerző a témához. Ez a rész talán egy fokkal még fontosabb is mint az előző. Téma nélküli borító még lehet akár jó is, viszont ellentétes hangulatot tükröző biztosan nem. Könnyed humoros könyv nem kaphat komor vagy komoly borítót és fordítva. Nem szabad az olvasót átverni. Muszáj, hogy a borító összképe tükrözze a könyv hangulatát. A színek, az esetleges grafikai elemek de még a használt betűtípusok is összhangban kell állnia az írás hangulatával.
.jpg)
Lehet, furcsának tűnik a címet ide citálni, de tartom, hogy amíg a könyv nincs a kezedben, addig érdemes átgondolni minek is nevezd a művedet. A jó cím, ugyanúgy összhangban van a könyv tartalmával és hangulatával, mint a borító többi része. Lehet konkrét, vagy homályos, lehet benne titkos jelentés, vagy tűnhet teljesen abszurdnak, egy a lényeg, a cím szóljon az olvasóhoz és keltse fel az érdeklődését.
Egy másik irány, hogy annyira meglepő címet választunk, amely önmagában megállásra készteti a potenciális olvasót. Azért, ez esetben is illik, hogy valamilyen módon kapcsolat legyen a könyv és a cím között.
A betűtípusoknak is megvannak a maga hangulatuk, áthallásuk, karakterük. Vannak erős, lágy, konzervatív és modern betűk. A sokezer típus közül kiválasztani a legjobbat, az egyik legnehezebb, de adott esetben legfontosabb feladat is. A választott betűkben sűrűsödik össze minden: a téma, a hangulat, az összhang a grafikai elemekkel és még a közönség összetétele is. Ezeket a szempontokat mind figyelembe kell venni, amikor kiválasztjuk azt a pár betűtípust, amit használni fogunk. Nem az a fontos, hogy önmagában elnyerje a tetszésünket (nekem van egy könyvtáram kiváló fontokkal amiknek még nem találtam meg a hozzá illő könyvet) hanem, hogy minden szempontból tökéletes legyen a könyvhöz. Organikus, szerves részét kell képeznie a borítónak.
Egy rosszul megválasztott betű agyoncsaphatja az egész borító designt.
Még egy végső megjegyzés. Nem célszerű 1-2, indokolt esetben 3 típusnál többet használni egy borítón. A szép betűkeverés nem egyszerű és egy ponton túl, lehetetlen feladat.
Most érkeztünk el a legérdekesebb részhez, a vizuális kialakításhoz. A legtöbb kreativitást ez a lépés követeli meg a tervezőtől. Figyelembe kell venni a témát, hangulatot, műfajt, és a célközönség ízlését is.
Kezdjük a színekkel. Az összhatás szempontjából a legfontosabb tényező, hogy milyen a domináns szín. Minden szín mást és mást vált ki a szemlélőből. Tudnunk kell, hogy milyen érzéseket akarunk kiváltani és azt is, hogy milyen kompozícióval tehetjük ezt meg. Egy borító lehet figyelemfelkeltő, informatív, elgondolkodtató, vagy egyszerűen kívánatos. A lényeg, hogy hatást érjen el. Vannak olyan színpárok, amelyek közösen különösen jó összhatást keltenek, és vannak, amelyek különösen rosszat. Használhatunk komplementer színeket a kiemelésekhez, vagy egy adott szín különböző árnyalatait, hogy harmóniát teremtsünk. A lényeg, hogy azt a hatást váltsuk ki, amit szerettünk volna.
Tudnunk kell azt is, hogy mivel akarjuk „eladni” a könyvet. Ha a szerző egy húzónév, akkor természetesen a nevét helyezzük a fókuszba. Ha még viszonylag ismeretlen szerzőről van szó akkor eldönthetjük, hogy a cím elég érdekes e ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést, vagy a borító grafikájával akarjuk elérni ezt a hatást. A legjobb persze, ha ezek közül többet is tudunk alkalmazni egyszerre. A lényeg, hogy bármelyik utat is választjuk, legyen meg a részek között az összhang, hogy a végeredményre tekintve egységes képet kapjunk.
Viszonylag ritkán alkalmazott megoldás az extrém minimalista stílus. Ez esetben gyakorlatilag szinte semmit sem alkalmazunk a borítón, maximum egy kis jelképet vagy feliratot. A borító színe önmagában alkotja a dizájnt. Adott esetben ez a szín lehet a teljesen fehér is. Ezt a fajta borítóképet gyakran a védőborítón alkalmazzák, de a lényeg ugyanaz. A rengeteg színes túldíszített könyv között, sokkal jobban kitűnik az egyszerű. Egész egyszerűen azért, mert más, és az ember szemét vonzza a különbözőség.
%402x.svg){kind=icon}